1.0beszélgetés önmagammal - Nyisztor Melinda blogjahttps://beszelgetesonmagammal.cafeblog.huNyisztor Melindahttps://beszelgetesonmagammal.cafeblog.hu/author/NyisztorMelinda/<a href="https://beszelgetesonmagammal.cafeblog.hu/files/2014/12/strong.jpg"><img class="alignnone wp-image-356" src="https://beszelgetesonmagammal.cafeblog.hu/files/2014/12/strong.jpg" alt="strong" width="240" height="181" /></a>     A szerelem az lételem, megszépíti az életem. Romantika, nevetés, testközelség, bizsergés - jó átélni mind, s mint aki a föld fölött jár, két lábbal már, belemerülni és habzsolni a jó érzést! A szívdobogás szívzörej már, s hallani lehet az ütemét! Ezt a tempót diktálod, és nem bánod, hogy rohanás az új mérték. Szép álmokkal, reményekkel kelsz az ágyból reggel, dehogy bánod, hogy hajnalban szól a vekker! Ugrasz és készen állsz, ez a nap vajon mit hoz mást, mint tegnap volt és amit rendelsz, amit úgy kedvelsz – az univerzum amit megtesz, érted, mert kérted. Megy minden simán, a szerelmespár mint egy partizán ugrik át számos akadályt! Nincs lehetetlen küldetés, csak szenvedély – egy betűvel átírt szenvedés…! De miért kell ahhoz ez a nagy hév, hogy napjaidban mint egy bajnok, légy? Önmagad valójában is értékes vagy, és ha nincs más, hát becsüld meg magad! Nem kell ahhoz „jó parti”, hogy megfigyeld, a napjaid igenis szépek lehetnek, csak magadat kell szeretned, hogy az élet szépségeit észrevedd!  rich